Mintha csak a múlt héten lett volna december 27. amikor is a 2015-ös év utolsó pontyát tarthattam a kezeim között. Alig másfél hónap elteltével már itt is van a 2016-os szezonkezdet. Ritka jó idő köszöntött be így február derekán, ami arra sarkalt, hogy elővegyem a felszerelést és meglátogassam azt a horgászparkot, ami az idei évem meghatározó helyszíne lesz horgászat szempontjából. Irány Bonnya, azon belül is a Bonnyai horgásztavak, ahova idén éves sportjegyet váltottam, így sokat fogok ott tartózkodni az év során. A kora reggeli megérkezést követően végig pásztáztam a tavat és úgy döntöttem, hogy a kettes tavat választom, azon belül is zsiliphez táborozok le, mert ott a legmélyebb a víz és ott nagyobb eséllyel találkozhatom halakkal. A horgászatot megelőző napokban nagy mennyiségű hal telepítést történt, ami talán kicsit megmozgatta a tóban csoportba verődött uszonyosokat.  A kettes tóba jelentős mennyiségű Lénai tok is él valamint idéntől egy 40 kilós Beluga is helyet kapott.  Így gondoltam, hogy ezen a hideg, év eleji pecán jó eséllyel foghatnék belőlük néhányat.

Az etetőanyagot is ennek tudatában választottam, ami a CFB 2-3mm-s etető pelletje volt. Némi Red army aromával + vízzel még előző este be is kevertem, hogy ne a hidegben kelljen. Csalinak a már jól bevált CFB 8-10mm-es pop upo-kat, 10mm-s bojlikat hoztam és halibut pelletet.

Mivel a tokokat a partszélben célszerű keresni ezért a lágyabb botjaimat vettem elő hisz szinte csak magam elé körülbelül 10-20 méterre dobáltam. Ilyenkor tavasszal a halak kapókedve még nem az igazi, ezért célszerűbb minél jobban lefinomítani a felszerelést vékony zsinórra és kicsi horogra. Én is így tettem. Ilyenkor még nem készítek alapozó etetést, inkább csak keresgélek mindkét bottal. Az első bedobástól számítva 30 perc múlva már görbült is a spicc. Nem lehet azt mondani, hogy határozott kapás lett volna, inkább csak amolyan szöszmötölés.  Elsőre valami kisebb kárászra gondoltam, mert semmi ellenállást nem tanúsított, majd a partról körülbelül 2 méterre magasabb sebességbe kapcsolt és ekkor tudatosult benne, hogy bizony ez nem kárász. Néhány kirohanás után végül feljött a víz tetejére és biztossá vált a gyanúm miszerint tokot akasztottam. Sikerült gyorsan megszákolni, megszabadítottam picike 10-es horgomtól egy gyors fotó és már úszott is tova. Én nem szoktam méregetni a halakat csak azokat, amik már szemre is méretesek.

Nagyon boldog voltam hisz még álmomban sem gondoltam volna, hogy február közepén ilyen gyorsan sikerül halat fognom. Gyorsan vissza is dobtam a botot és próbáltam ugyanoda dobni, ahonnan a halat is fogtam, hátha tartózkodnak még ott uszonyos barátaink. Néhány perc múlva a másik boton is kapás, szintén egy tok érkezett. Hű két szép hal rögtön a horgászat elején és mit szépítsem, így ment ez egész délelőtt. Csak jöttek és jöttek.

Majd ahogy kisütött a nap, úgy dél magasságában szinte egy csapásra megszűntek a kapások.  Gondoltam is, hogy a napsütés hatására kijjebb merészkedtek a sekélyebb részre. De nem adtam fel és a késő délutánban bíztam, ha hűl a levegő, visszatérnek a mély vízre. Végül igazam lett, mert a naplementéhez közeledvén újabb halakat sikerült fognom.  

Összegezvén a napot egy hihetetlen mozgalmas, élménypecában volt részem. Végül 8 db tokot sikerült fognom és 2 db pontyot. Ez minden várakozást felülmúlt! Nagyon boldog voltam hisz sokszor egy normál horgásznapon nem fogok ennyi halat nem hogy télen. Végül köszönöm a CFB-nek a remek csalikat, etető anyagokat!

Szél Gábor

Carp Friend Baits Team - Barátságban a halakkal