Elérkezett a várva várt pillanat, kezdetét vette egy 72órás horgászat a Háromfai tavon. Kaptunk hideget, meleget, szelet és szélcsendet, de ami a végén jött arra egyikünk sem számított. A víz alatti ébredező világ rengeteg kihívást tartogatott számunkra és az időjárás is végig ellenünk volt.

Eljött hát a nap, amire vártunk. Krisztián barátommal elindultunk az ország másik felébe, Háromfára! A Horváth határtól 6km-re helyezkedik el, Marcalitól kb. 50km-re, Budapesttől 287km-re.  A márciusi 15.-ei hosszúhétvégét szemeltük ki egy 72órás horgászatra.  A hely, amit választottunk a 14/a állás volt.

A parttól 80méterre cölöpökkel határolt akadó található, majd 100-110méterre a patakmeder volt fellelhető.

A víz alatti rengeteg töklevél tette nehezebbé a horgászatunkat, hisz nem láttuk, de tudtuk, hogy mindenhol jelen vannak. Nem voltak ritka a karvastagságú tökszárak, a víz alatti fák, bokrok. Reméltük sikerül becserkészni pár szép pontyot, illetve egy bottal nagyon reméltem, hogy sikerül egy szép harcsát fognom. Tudni kell, hogy a tóban nem ritkák a 15kg körüli pontyok, 20-40kg közötti harcsák, de vannak ezeknél 2x-3x nagyobbak is.

A felszerelésünket ehhez, illetve a rendkívül akadós pályához kellet igazítanunk. A főzsinór 0.35ös volt, ami kapott 20-30méter 0.70es monofil dobóelőkét. A szereléket nem bonyolítottuk túl, elhagyós klipsz, quick change és az előke. A klipszbe 300-400grammos köveket gumiztunk be, amik a kapás pillanatát követően leestek, így kevésbé volt esély arra hogy leakadjunk a víz alatti dzsungelba. A horog választásánál is a legjobbat próbáltam kiválasztani, ami a Hayabusa K1 volt. Vastag húsú, nagy öblű , nagyon erős horog, nekem sokszor bevált ilyen terepen. Az előkét 35lbs fonott zsinórral kötöttem meg 20cm-es hosszban.

A stratégiánk az volt, hogy a közeli cölöpöket próbáljuk meghorgászni, amit nagyon erőltettünk, biztosak voltunk benne hogy itt kell legyen hal. Egy bottal azért próbáltam a patakmedret is meghorgászni. Csalinak és etetésnek először kicsi, édes bojlikat szórtunk, némi magmix hozzáadásával. Red dream, Red liver, Cream dream 14mm bojlikat, illetve kukoricás, tigrises, kenderes magmixszel próbálkoztunk. A csalikat Carp stimulate liquiddel, Liquid Liver extracttal illetve a csalival azonos dip-pel öntöttem le.

Reméltem, hogy a hideg vízben a kicsi, édes bojlik jól fognak remekelni.  Minden csalizásnál egy kis PVA gombócot csináltam, amibe gyors oldódású pelletet raktam. Ennek a szerepe igazából csak az volt, hogy véletlenül se akadjon be a horog a víz alatti akadókba.

Az első 24 órát kapás nélkül megúsztuk, csak pár kárász dekkolt a horgon, amit csak akkor vettünk észre, amikor a csalit frissítettük.  Örömmel láttam, hogy a tó másik oldalán egy másik csapat viszont elég sokat csónakázik a tavon, és inkább a patakmeder működik nekik. Beszélgettünk kicsit, majd pár tanácsot megfogadva, amiért utólag is nagy köszönet nekik, elhatároztam, hogy 2bottal a patakmedret horgászom meg, a harmadik bot maradt a cölöpöknél. Előkerültek a nagyobb bojlik 20-24mm-ben, Redarmy, Krill-cranberry.

Eljött a második éjszaka, egyik boton maradt a kicsi bojli, másikon már a nagyobbikat próbálgattam, hátha a kárászok nem veszik fel olyan könnyen.

Alighogy beesteledett, hirtelen kitörő füstölős kapásra lettem figyelmes! Gyorsan csónakba pattantunk és elindultunk a hal után. A zsinórt végig lazán tartottam, lavíroztunk a kiálló tökszárak és fák között, ahol elakadt a víz alatti tökben azt kiszabadítottuk, majd amikor beért a dobóelőke, komolyabbra vettem a dolgot. Örömmel tapasztaltam, hogy a hal tényleg nem ment el messzire, talán 5-7 méterre lehetett az eredeti helyéhez képest. Ilyen hideg vízben még nem olyan kitartóak a halak, így laza 5perces fárasztást követően már meg is szákoltuk az első pontyunkat. Örömmel láttam, hogy elsőre már egy 10 körüli pontyot sikerült becsapnunk, 14mm-es Red liver bojlival, amit 10mm-es fluro Red-dream popup-pal könnyítettem ki. Az éjszaka további része csendesen telt, 1-2csippanás volt csak.

A nappali időnket egy kis pergetéssel töltöttük el, szép élményekkel gazdagodtunk, de sajnos a hőn áhított harcsa még mindig nem jelentkezett, sem a fenéken felkínált nadályra sem a műcsalikra.

Eljött az utolsó éjszaka…. mind három botot a patakmeder különböző részeire raktam le, minimális etetéssel. Szerencsére utolsó éjszakánk szélcsendben telt el, gyönyörű csillagos égbolttal. Sokat ültünk kint, hallgattuk az erőben szaladgáló vadakat, lehetett hallani szép halfordulásokat is. Egyszer csak egy csippanásra lettem figyelmes, majd rá pár másodpercre füstölős kapásba ment át. Leszaladtam az állványhoz, felvettem a botot, majd gyorsan a hal fölé eveztem, ami azért nem volt olyan könnyű, útközben kb. 6helyen volt elakadva zsinórom, de sikeresen kiszabadítottam. A hal fölé érve 10-15perces kemény fárasztás vette kezdetét, néha fel-fel bukkant a szép hal, nem is tudtam eldönteni hirtelen milyen pontyot akasztottam. Abban biztos voltam, hogy 15 kg feletti, de valami nagyon furcsa volt benne. Majd egyszer csak megadta magát és sikerült behúznom a merítőbe. A csónakba, a matracra emelve, örömmel láttam, hogy egy csodálatosan nagy és szép koi pontyot sikerült megfognom.

Nem hittem a szememnek. Még soha nem fogtam ekkora koipontyot, főleg nem bojlival. Külön öröm volt, hogy egy egyedileg elkészített Krill-Cranberry bojlival sikerült becsapnom ezt a gyönyörű matuzsálemet. Gyorsan a partra eveztem, ahol már Krisztián barátom várt. Gyors mérlegelés és fotózás után már úszhatott is tovább.

Ekkor úgy éreztem már megérte eljönni, még akkor is ha nem lesz több kapásom. Sajnos ez így is történt. Az este további része csendesen telt el. Eljött a másnap reggel, a túránknak a végére érkeztünk, már csak a pakolás volt hátra, ami közben már a következő túrát tervezgettük, ami előreláthatólag júniusban lesz. Nagyon boldog voltam, tökéletes horgászatban volt részem, soha rosszabb szezonkezdést

Örülök, hogy új embereket ismerhettem meg, akiktől megint tanulhattam valami újat. Mindig bátran változtassunk akár a kis csaliról a nagyra, vagy akár egy ígéretes helyről egy másikra. Hasonló szezonkezdést kívánok minden horgásznak. Görbüljön mindenkinek!

Konkoly János, Zalatnai Krisztián

Carp Friend Baits Team – Barátságban a halakkal