Az idei szezon kezdés tervezésénél már tudtam, hogy márciusban még nem lesz lehetőségem Gyékényesen horgászni, ezért egy másik kavicsbánya tóra esett a választásom. Pontosabban éltem a felkínált lehetőséggel és elfogadtam egy ismerősöm ajánlatát, hogy a tulajdonában lévő tavon kezdjem meg a 2016-os idényt. Mivel ez a tó méreteiben meg sem közelíti a gyékényesi tavat, ezért egy korai kezdést terveztem annak reményében, hogy talán itt hamarabb aktív üzemmódba kapcsolnak a pontyok. A víz mellett szólt még, hogy a tavalyi évben egyszer már sikerült ott pár napot eltöltenem, így nem teljesen fogalmatlanul érkezem a vízpartra.

Csalinak Krillt és Deep Seat terveztem magammal vinni, azonban a hűtőládában történő kotorászás közben valamilyen sugallatnak engedve a Deep Sea helyett Red Liver került a szárítóra. Valójában fázott kezem és a Red Liver feljebb volt! Ez a sugallat a későbbiekben az isteni jelzőt is megkapta tőlem. Laci Riverrel és Monsterfishel készült a horgászatra.

Március 11.-én már a kora délelőtti órákban a vízparton voltunk Kápolna Laci barátommal és a gyors sátorállítást követően nekiálltunk a helykeresésnek. Egyik botomnak a partszéli bedőlt fák-bokrok között találtam helyet, a másik szerelékemet a nyílt vízen egy markáns törés aljában helyeztem el 5-6 méteres mélységben. A víz hőmérséklete még csak 7,4 fok volt, így nem ringattunk magunkat nagy reményekbe, de a lényeg az volt számunkra, hogy a tél után ismét vízparton lehetünk.

A csalinak mind a két boton fél süllyedő és fél pop up bojlit kínáltam fel erősen megfaragva, dippelve.  Etetésnek 15-20 szem bojlit és egy maréknyi tigris mogyorót szórtam a horog köré. Legnagyobb meglepetésünkre 2 órán belül megszólalt a partszéli Red Liveres botom jelzője. A fárasztás során már láttam, hogy egy érdekes mintázatú ponttyal hozott össze a sors, ráadásul nem is a kisebb fajtából. Rendkívül feldobódtam, hiszen ő volt az év első kapása és hala is egyben.

Az év első pontya

A továbbiakban minden reményünket felülmúló kapássorozatban volt részünk. Minden botunkon egymást követték az érdeklődök, nagy átlagban 4-7 kilóig. Egyetlen kivétel a Red Liveres botom volt, amelyen már komolyabb jelentkezők is voltak. Első nap még nem is tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget, megoldottuk a régi közhellyel:Jó csali, jó helyen.

Az első napi Red Liver kedvelők:

Az eredményes csali

Aztán eltelt a második nap is, szinte lekopírozva az előző napi kapásszámot és átlagsúlyt. A sorból ismét csak a Red Liver lógott ki, amely ezen a napon is meghozta a legnagyobb halat.

Laci ördögi nyurgája

Laci már a második napon csali méret növelésbe kezdett, de az sem hozta meg neki a kívánt eredményt. Természetesen én semmit sem változtattam, viszont most már kíváncsi voltam mi lehet a Red Liver egyeduralmának oka. Lacival megbeszéltük, hogy az utolsó napra a partszéli etetésemet átengedem neki és Monsterfishel fog horgászni rajta, én pedig elfoglalom az ő nyílt vízi etetését a Red Liverrel. Ezzel kilőjük a jó helyen tényezőt.

A harmadik nap aztán lőn a megvilágosodás. A Red Liver ismét és továbbra is adja a darabosabb halat, annak ellenére, hogy legalább 250 méterrel távolabbra került és a nyílt vízre.

Ekkor már egyértelmű volt számomra, hogy tulajdonképpen a lustaságomnak köszönhettem ezt a kora tavaszi öröm pecát. Az is bebizonyosodott ismét, hogy a megfelelő csali választás - amely esetemben a vakszerencsének köszönhető - nagymértékben közelebb vihet minket az áhított fogásokhoz.

A zord időjárás ellenére ez a pár nap rendkívüli feltöltődést eredményezett számunkra a téli, horgászat mentes napok után.

Március 24.-e reggel ismét a tó partján talált Bence fiam társaságában, aki a tavaszi szünetét egy kis nappali horgászattal szerette volna kezdeni. Természetesen a Red Liver a kocsiban lapult és mellé a tavalyi évben szívemhez nőtt Cream Dream csatlakozott. Az időjárás ismét nem volt valami kedvező, de a víz már elérte a 8,5 fokot, ami jó előjelnek látszott. Ezen a horgászaton egy kicsit kockáztatunk a csalizás terén, mert dupla 20-as Red Liver és 24-es Cream Dream került a hajszálelőkékre. Az etetés mennyiségét 10-15 szem bojlival oldottuk meg, a magot pedig teljesen elhagytuk.

Pasztázott 24-es

A nap végére aztán kiderült, hogy nem nagyon lőttünk mellé a csali választással és a felkínálással.

Red Liver kedvelő

Tetszett neki a Cream Dream

Ismét Red Liver

Az előző nap élményeinek hatására és a fiam „hosszas” rábeszélésére március 25.-én ismét kilátogattunk a vízre. Az előző naphoz képest semmit sem változtattunk, kivéve, hogy a Red Liverből már tripla 20-ast is csaliztunk, mert ezen a napon nem érvényesült a szelektáló hatása.

Vonatocska

A 24-es Cream Dreammel egész nap csak egyetlen kapást értünk el, az viszont már darabosabbra sikeredett.

…és amikor az Apa szákol a fiának…

Nem utolsó sorban catch and release!

Minden horgásztársamnak hasonló, vagy szebb élményeket kívánok a 2016-os szezonra.

Írta: Boti József

Carp Freind Baits Team - Barátságban a halakkal