A cím alapján sokan azt gondolnák, hogy koi ponty volt a kiszemelt halunk de nem ez volt a helyzet. Sima pontyokat akartunk ideiglenesen partra terelni egy fotó erejéig a kedvenc tőzeges vizemből ami nem más mint a szlovákiában találhato Albári volt tőzeges bányató. Nem vagyok egy nagy halszakértő, de valamilyen oknál fogva az őszi időszakban a halak fantasztikus színekben pompáznak és a pontyok szinte besőtétednek, felveszik sárga-barna kabátjukat.

A CFB.hu oldalon található már pár beszámoló a kollégáktól, akik részletesen leírják a víz adotságait, úgyhogy a víz bemutatására nem fordítanák túl sok időt.

Albári tó

2 naposra terveztük a túránkat barátommal Nagy Attilával és pénteken reggel meg is érkeztünk az előre lefoglalt 11-es állásra. A hely nem tartozik a favorit helyek közé de a viz ezen a helyen a legsekélyebb és bíztunk az előrejelzésekben, amik napsütéses időt jósoltak és gondoltuk a pontyok meglátogatják a sekély részeket amiknek a felső részét hamarabb felmelegíti a nap. Tévedtünk! Mikor megérkeztünk és kiszálltam az autóból a sűrű köd miatt szinte alig láttam a vizet a partról, a túloldalról (ami a célterület volt) nem is beszélve. Semmit!

Ködös reggel

Nincs mit tenni, úgy döntöttünk, hogy amíg a köd fel nem szál, addig a tó közepét fogjuk horgászni, bizva benne, hogy hamarosan megpillantjuk a túloldalon található nádas részt is ahova 2 szereléket is szántam.

Erre a pecára csak Cream Dream-el és kevés magmixel készültem, bízva az édeskés, kávés ízvilágban, keverve egy kis tigrimogyoró, kender és főtt kukorica keverékkel. Szerelékem a már nálam megszokott és bevállt volt – mivel java részt behúzok ezért a szerelék is ennek felelt meg ami nem volt más mint 35-ös ESP főzsinór, 30lb-ás Carp R Us Fluorocarbon előtét 1m (leadcore helyett) amire egy 80g-os inline ólom került. Az előtét kwik changel végződött amire került az előke ami egy 15lb-ás Gardner Trickster Heavy előkezsinór volt, 6-os Korda Kurv Shank, horogbefordítóval és szilikoncsövecskével a horog szárán. Csaliként a már említett Cream Dream került, 16mm oldódó és 20mm oldódó formában.

A csalik gyorsan átmeneti helyükre kerültek amihez etetőhajót használtam a lehető legkoncentráltabb etetés miatt. A hajóba pár szem oldódó Cream Dreamet és a már említett magmixet raktam egy marékkal. Ezután gyors táborállítás és be is húzódtam a sátorba mert ahogy a köd tartotta magát szinte olyan volt mintha esne az eső, minden vizes lett nagyon gyorsan.

otthonunk az elkövetkező 48 órára

Ahogy előzetesen sejtettük a meder nem tartogatott túl sok mindent a számunkra, úgyhogy addigis megvitattuk az élet nagy dolgait és behúzódva a sátorba megnéztünk egy jó kis filmet pár kupica pálinka mellett.

Nagyjából 11 óra körül volt amikor elérkezettnek láttuk az időt, megpillantottuk a túlpart határát ahová már biztonságosan be tudjuk juttatni a szereléket anélkül hogy bármelyik is a nádfalban landolt volna, vagy a kishajóval rongyolunk bele.

Gyors újracsalizás és már süvített is befelé a kishajó, meg sem állt 30 cm-re a nádfaltól ahova a szerelékemet helyeztem a 80-90cm-es vízbe.

Elméletünk bevállni látszott, hiszen kb. fél óra múlva megszólalt a jelző. Kipattantam a sátorból és már kezemben is volt a bot. Imádom ezt a részt, amikor szól a pííííííp és kiérsz a bothoz, szinte nem is gondolkodik az ember, nem figyel semmire, csakhogy minél hamarabb a bothoz érjen és kezdődjön a küzdelem.

Amit furcsálodtam az az, hogy szinte az összes hal a meder felé tört, majd pedig a közelebbi part mellé vették az irányt, erősen jobbra húzva. Csodálkoztam, hogy nem egyenesen a nádasba menekülnek. Ez a fárasztás első részét megkönyebítette, de amikor az első hal odaért akkor értettem csak meg igazán...akadó! Na jött a szokásos káromkodás de feladni semmiképpen...csónak hiányában parti megoldásra volt szükség és egy érdekes taktikát választottam amit egy jó cimborám mondott mindig...”tartsd meg, ne feszítsd, ahol bement ott ki is fog jönni”...álltam és vártam, szorosan tartva a zsinórt de nem feszítve, szinte éreztem ahogy a hal mozog a szerelék végén úgy súrlódik az akadón...csak el ne szakadj, mormogtam magamban, majd kb. 7-8 perc után egyszercsak a hal kijött az akadóból és elindult a meder felé...Győzelem! Innét már nem engedtem vissza és pár percen belül már a bölcsőben pihent egy gyönyörű, horogszűz kis töves.

horogszűz kis töves

Gyors újrahúzás után, épphogycsak behúzódtam a sátorba a másik boton szintén kapás, a hal ismét húz jobbra és közelít az akadó felé…na azt már nem, picit jobban ráfeszítve sikerült a halat kifordítani és probléma nélkül megszákolni. Sajnos ez a kis tükrös párszor már horgon volt és valaki nagyon csúnyán elbánt vele mivel a szája nem volt szép állapotban. A fertőtlenítővel az összes sebet lekezeltük és útjára engedtük kisbarátunkat, had gyógyuljon.

Gyógyulj meg

A forgatókönyv szinte ugyanaz volt, a pontyok csak úgy habzsolták a Cream Dreamet, kapás kapást követte, de még mindig hiányoltam a szép, sárgásbarnás barátaimat. Aznap kb. 8-10 pontyot sikerüt fognunk, viszont amint lement a nap a kapások abbamaradtak, ez várható is volt, nagyon lehűlt a levegő és barátaink visszahúzódtak a mélyebb részbe ami a mi horgászhelyünktől jócskán odébb volt. Nem bánkódtunk, jó volt a fűtött sátorban a jó hideg sör és pálinka, éjszakai filmezés után pedig jót aludtunk reggelig amikoris ismét nekileselkedtünk annak amiért jöttünk.

Reggel 7 körül amint felszált nagyjából a köd már indult is a kishajó a bojlival a kiszemelt helyre...most viszont úgy döntöttem, hogy az egyik szereléket a törésre helyezem ahol a meder 2.1 m-ről 1.4-re emelkedik, gondoltam hátha a színesebb barátaink inkább ott lakmároznak és valamiért kerülik a nagyon sekély részeket.

A nádfal előtt elhelyezett Cream Dream hozta a szokásosat, viszont a törésre elhelyezett csendben maradt egész délelőtt...Sebaj, gondoltam magamban, az egy bottal is jól elszórakozom ezért úgy döntöttem, hogy lesz ami lesz, ott marad amig nem lesz kapás.

Delután 1 körül egyszercsak megszólalt, erőteljes húzás....végre! Mikor sikeresen a part közelébe tereltem, akkor láttam, hogy megjött első sárgásbarna barátunk egy szép tükrös személyében. Súlyt nem tudok mondani mert egyik halunkat sem mértük, ezen a pecán a színek nyomában voltunk.

gyönyörű!

Sietve visszahúztam a szerelékem az törésre, a kishajóba egy marék bojli került, egészbe és felezve. Kisvártatva ismét kapás, őrült módon húz a hal, orsóm csak úgy adagolja a zsinórt. Botom megemelve a hal csak húz és húz, mit sem törődve velem, finoman fékezem a dobot az ujjammal de csak megy és megy. Ráfeszíteni nem akartam, nehogy szakadás legyen a vége mert amilyen lendültettel húzott, az elképesztő…mint amikor az amúr megérzi a sekélyet és visszahúz a mélybe…gondoltam egyszercsak megáll ami úgy is lett, viszont jócskán odébb a helyünktől. “Ez szép hal lesz” gondoltam magamban, hiszen egy kisponty nem húz ilyen vehemenciával. Fárasztás közben is többször kitört, de nem erőltettem, ha akar had menjen, csak arra ügyeltem, nehogy az akadó felé vegye az irányt. Türelmesen fárasztottam és alig vártam, hogy a parthoz közeledve megpillantsam ellenfelem. Szákoláskor meglepődtem…”Ő húzott így?” kérdeztem magamban, mert a merítőben egyáltalán nem tűnt termetesnek, viszont amikor kiemeltük a vízből, akkor láttam csak, hogy honnét a brutális erő.

elképesztő uszonyok

Hihetelten, hogy mekkora uszonyai voltak ennek a szép sötétbarna pontynak, teljesen aránytalan a méretéhez képest de gyönyörú és iszonyatosan erős. Ritkán lát az ember ilyet. Ismét nem egy termetes hal, de megvan amiért jöttünk és örültem, hogy egy ilyen hallal is összehozott a sors. Gyors fotózkodás és már úszott is tovább. Nőlj nagyra!

Túránk a vége felé közeledett, hiszen nemsokára ránksötétedett és tudtuk, hogy este nem sok mindenre lehet számítani amit nem bántunk, hiszen egy pecatúrán a halfogás mellett a pihenés és a barátok is fontosak, úgyhogy bevackolva magunkat a sátorba, jókat beszélgettünk és már akkor meg is egyeztünk, hogy jövő ősszel ismét megpróbálunk pár színes pontyot a parta terelni CFB csalikkal.

Köszönet  Nagy Attila barátomnak aki elkisért, és Horváth Csabának a fogós csalikért, mindenkinek kívánok sok színes kapást!!

Beringer Robert

Carp Friend Baits Team - Barátságban a halakkal