Ifj. Berregi Attila csapattagunknak a hétvégi ragyogó időben sikerült az év első amurjait horogra csalnia: Tavasszal, főleg az első felében gyakran váltogatják egymást a hideg, illetve meleg frontok, melyek nagy hatással lehetnek horgászatainkra.

A hétvégére erős felmelegedést jósoltak, így még inkább bíztam ebben a márciusi, hétvégi pecánkban, amit a hantosi tóra terveztünk. Munka után egyből célba is vettük tavat. Pazar idő fogadott minket a vízparton, csak egy dolog aggasztott, hogy szem látomást bajszos barátaink a vízfelszín közelében tartózkodtak a már valamennyire átmelegedett vízrétegben. Nem tétlenkedtünk hamar be is juttattuk szerelékeinket, melyekre 1-1 szem 20 mm-es oldódó Red Cell bojli került. Etetést közvetlen a csali köré koncentráltam, mely állt szintén ebből a húsos, kolbászos golyóból, Édes, Csípős, Főtt Tigrismogyoró-ból, és Főtt, Csípős Kendermag-ból. Utóbbira azért is volt szükség, mert a sok lehulló szemcsére hát ha felfigyelnek a környékbe tanyázó uszonyosok. Talán pár óra telt el a szerelékek kihelyezése után már is egy húzós, erőteljes kapásra figyelhettünk fel. Igazi kis harcos pikkelyessel akadtam össze, mely a súlya ellenére remekül küzdött. 7 óra felé be is sötétedett, és rohamosan elkezdett hűlni levegő. Nekiláttunk vacsorázni, amit az előzőhöz hasonló kapás szakított félbe. A korábbi fárasztással ellentétben most nagy súlyt éreztem a damil túlsó végén. A hal komótos mozgása még inkább megerősítette bennem azt a tényt, hogy egy nagy testű példánnyal hozott össze a sors. Fejlámpám fénye megvilágította széles, nagy pikkelyekkel vértezett oldalát, amitől semmihez sem fogható izgalom lett úrrá rajtam. Nehezen, de végül sikeresen a pontybölcsőbe tudtuk fektetni ezt a gyönyörű, kos fejű tövest, melynek a súlya bőven meghaladta a 15 kg-ot. Nagyon megörültem ennek a fogásnak. Gyorsan át is csaliztam hajszálelőkémet egy friss Red Cell bojlira, mivel a heves küzdelem közben leesett horgom mellől a már szépen megoldódott golyó. Pár nagyobb dévérkeszegen kívül mást nem sikerült az éjszaka további részében fognom, de bíztam a fényváltásban. Reggel komoly fagyra ébredhettünk a pontybölcső mellett lévő műanyag edényben a víz 2 cm vastagon megfagyott. A közel 10 fokos hőfok különbségben a tó vize gőzölgött, amit a napkelte csodás fényei szűrtek át. A szemközti nád előtt komoly mozgolódást véltem felfedezni, ezért áthelyeztem oda az addig eredménytelen szerelékemet. Napközben rohamosan emelkedett a hőmérséklet, és a légnyomás is magas volt, ami miatt a bajszosok vízközt tartózkodtak. Egyszer csak egy maszatolós kapásra lettünk figyelmesek a nád előtt elhelyezett felszerelésemen. Gondoltam magamban: biztosan egy újabb termetes keszeg nem bírt ellenállni csalinak. Amikor azonban felvettem a hallal való kontaktot éreztem, hogy van némi ellenállás. A parthoz érve már megpillantottuk ezüstös, torpedó alakját. Bizony számomra az év első amurja lepett meg, mely nagy megdöbbenésemre a 10 kg-t is átlépte. Tudtam, hogy az amurok általában rajban úszkálnak, így gyorsan vissza is helyeztem ugyanoda a csalimat. Nem telt el fél óra, és már a második nádrágónak örvendhettünk, amit nem sokkal később egy harmadik is követett. Úgy tűnt a jó idő meghozta nekik is a kapókedvüket. Lassan lenyugvó fázisba ért a nap, és újra erősen hűlni kezdett a levegő. A második éjszaka hagytak minket aludni az uszonyosok. Reggel a véghajrában még sikerült ismét a sekélyebb, nád előtti területen 2 torpedót is elcsípnünk, amik remek zárásai voltak ennek a március végi pecánknak.

Néhány fénykép erről a tavaszi 36 órás horgászatunkról:

Ifj. Berregi Attila

Carp Friend Baits Team - Barátságban a halakkal