A Balaton Két arca
Május utolsó hetében elindultunk a magyar tengerre szerencsét próbálni,ami bizony mind a két arcát felfedte nekünk az ott eltöltött 8 napban,bár túránk nem mondható sikeresnek,szívesen írok róla,mivel élmény és nagyon nagy tapasztalat is volt egyben ez a horgászat.
A horgászat előtt egy héttel elkészítettem a csalikat melyek CFB alapmixekből lettek legyúrva kizárólag 30 mm-es méretben, az elkészített csalik a következőek:
Natur Balaton,egy új "Büdös "bojli ,Red Beast Liver,Red Army és a Monster Fish
ez egészült még ki 12 kg 22 mm-es CFB Halibut pellettel,az egy hétre szánt etetőanyag össztömege kb 45 kg volt.
CFB Super Halibut Pellet 22mm
A horgászat hejszíne: Balaton Déli part
a Déli partot választottuk és a célhalaink a még nász idelyéből itt maradt pontyok voltak. Sajnos a munkánk végett csak estefelé érkeztünk meg a vízpartra ami ámulatba ejtett minket,azonnal a balaton rabja lettem,nem tudtam a látvánnyal betelni amit ez a csodás víz nyújtott.
Megérkezésünkkor ez a látvány fogadott,bámulatos!
Amint a kiszemelt területre értünk elkezdtük a tábor kiépítését és közben a szemem sarkából figyeltem a vizet folyamatosan,és bizakodó voltam az éjszakával kapcsolatban mivel rengeteg ponty forgott előttünk,nem is vártam sokáig,gyors csalizás,mellescsizma fel,vödör golyó ,bója és irány befelé.Szerelékeinket iszapon és egy vízalatti kőgát tövében helyeztük el ami vastagon kagylóval volt borítva,és nagyjából 350 méterre volt a parttól.
Csalinak is csak 30mm-es bojlikat használtunk,szimplán vagy duplán felkínálva!
Natúr Balaton Bojli-Dupla 30mm!
CFB RED LIVER 30mm
CFB Monster Fish 30mm Élesítve
Amint végeztünk a szerelékek bejuttatásával az előző napok fáradsága elkapott és aludni mentünk,reggel 8-9 óra körül arra riadtam hogy valami nem olyan mint az este volt,víz volt a sátramban,zúgott a szél és egyáltalán nem úgy nézett ki a víz sem mint amikor megérkeztünk,tudomásul kellett vennünk hogy bizony ha itt vihar van akkor az tényleg vihar és nem játék, a Balaton nem viccel!
Erre ébredtem,a látvány ilyesztő és csodálatos egyben.
Egy óra múlva a balaton nagyon roassz arcát is megismerhettük!
A szerelékeinket és felszerelésünket sem kímélte a vihar,a 155 grammos ólmokat+a zsinórsüllyesztőmet ami még +60 gramm, „csupán" 200 métert vitte el oldalirányba az áramlat és a sok zsinórra rakódott hínár.Aszerelékek kíhúzva várták meg a délutánt amikor alábbhagyott a szél és a tó is visszahúzodott medrébe,estére 5 kg bojli és pellett keverékét juttattam be a bólyákra majd a Red Liverrel és Red Armyval csalizott szerelékeimet is.
RedLiver 30mm
RedArmy Fluorocarbonon-Merevsége miatt a mohó kispontyok és keszegek nem tudják reggelre begubancolni az előkét!
Ahogy eljött a naplemente a bólyákon megindult az élet és bizakodva vártuk a kapást,ami hajnali 2-ig el is maradt,amikor végre felsírt a vevőm a sátorba és a tudtomra adta hogy valaki rohan a 30-as Red Liverrel.
Elöntött az adrenalin és felvettem a hallal a kontaktust,szépen komótosan úszott mint a nagyok de pár perc után kiderült hogy „csak" egy jó erőben lévő töves a kisebbek közül.
Gyönyörű formájú pontyok élnek a balatonban!
Kagylóevő
A hal visszaengedése után újracsaliztam és vissza gyalogoltam a vízbe és bedobtam a szereléket a helyére ami meg kell hagyni nem a legkellemesebb,korom sötétben 15 fokos vízben,egyedül bolyongva a hatalmas tóban,de horgászni mentem nem pedig panaszkodni.
Reggelig még egy karikakeszeget sikerült fognom ami elég nagy bosszúság volt,mivel utána is vissza kellett vinnem a szerelékemet a helyére,ami15-20 perc séta a hideg vízben.
Mohó karika,a 2-es horog szépen akadt...de hogyan?
Mind a 2 kapásom az iszapos részről volt az éjjel ezért úgy döntöttem a másik botomnak is hasonló helyet keresek a kőgát körül,ezért reggel a kávé után frissítettem mind a 2 szereléket,és mostmár a másik botom is iszapon várta a pontyokat,közben ismét felerősödött a szél,és hatalmasra korbácsolta a hullámokat.
Napközben ő volt az egyetlen látogatónk...
A kagylók mindent a hatalmukba vesznek ami a vízben marad!
Nappal semmi sem történt,felkészültünk az éjszakára,etetés és a szerelékek behordása,majd egy kis vacsora és alvás következett.
Este 10 óra körül egyszerre 2 kapásunk is volt. mind a kettő Red Liverre,és a hatalmas csalik ellenére egyik ponty sem haladta meg a 2 kg-ot!Visszavittük a cuccot és bizakodva vártuk a következő jelentkezőt,ami 1 óra múlva el is kérte a Red Livert egy körre,a tettes egy 6.7-es nyurga volt aki hihetetlen erővel kűzdött mérete ellenére.
Gyönyörű balatoni ponty!
A csali és a hozzá tartozó szerelék.
Reggelig már semmi sem történt,frissítettük a szerelékeket,etettünk és várakoztunk,gyönyörködtünk a tájba,nem is sejtve hogy hamarosan elég extrémmé fog alakulni a horgászatunk...Délutánra lehűlt a levegő és minden megváltozott körülöttünk,nem mozogtak a halak sem,frissítettük a szerelékeket,etettünk ismét és vártunk,nem sokkal sötétedés előtt gyülekezni kezdtek a felhők.
Amikor elaludtam nem is sejtettem hogy mit tartogat nekünk a Balaton, nem sokkal később a jelzőm csipogására ébredtem,de nem a halak csipogtatták hanem a 70 km-es szél és a rengeteg uszadék amit a vihar hozott magával,reggelre annyira felerősödött a vihar hogy már a sátrainkat is elöntötte a víz teljesen,így világossá vált hogy új hely után kell néznünk,vagy pedig irány haza...
Pakoltunk a nagy szélben és szárazabb terület után néztünk...
Összepakoltunk,kivettük a bólyákat és elindultunk új pálya után nézelődni,hamarosan találtunk egy ígéretes részt alig 3 km-re az előző horgászhelyünktől,és itt kezdődött még csak az igazi extrémpeca...Amikor vízbementem az első bólyával észrevettem hogy a mellescsizmánk kilyukadt,így hát egy gatyába és pólóba indultam az egyre erősödő szélben,hogy ismét horgászhassak.
Két és fél óra jeges fürdőzés után végre beélesítve várták szerelékeim a halakat,de csak várták és várták...A második napon jártunk az új helyen de a remény legkisebb szikrája sem mutatta magát hogy esélyünk legyen pontyot fogni,a szél csak erősödött folyamatosan és néha még ráadásként az eső is eleredt..
Nem játék a balaton!
Ezek a hullámok nem kérdeznek!
Három nap elteltével enyhült az időjárás annyit, hogy be tudtunk menni etetni és újrahúzni a szerelékeket,de az utolsó botomnál olyan széllökések jöttek,hogy alig tudtam elindulni befelé,a másfél két méteres hullámok között ugrálva kerestem a bójám tetejét,de sehol nem láttam,amikor úgydöntöttem hogy feladom és kimegyek a partra,nagyjából 10 perc sétálás után megtaláltam a bójámat ami még mindig 370 méterre volt a parttól!Azt hittem soha nem érek ki a partra,de nagy nehezen sikerült,kiadtam a botomat és megpróbáltam kibotorkálni a köveken amikor jött egy jó nagy hullám és még ráadásként ,hogy nehogy jól érezzem még magam, a kövek közé lökött ahol a kagylók szépen elrendezték a lábujjamat.
Sajnos könnyen kisebb nagyobb balesetet okozhatnak a köveken megtapadó kagylók.
Elterveztük,hogy a túra hátralévő részében csak akkor megyünk a vízbe ha csendesedik a szél,és a botokat is csak akkor vesszük ki ha kapás van rá,amire sajnos a következő pár napban nem volt példa...Bár szinte nulla az eredmény nekem mégis életem egyik legemlékezetesebb horgászata marad az első talákozásom a balatonnal.
Erős hullámzás horda az uszadékot hínárt mindent ami persze a zsinórba akadt minden alkalommal.
Mindent minden alapon hagytuk nagyméretű csalikat a vízbe az erős viharok alatt is.
A Balaton nem kímélte a felszerelésünket:
A nyolcadik nap reggelén összepakoltunk és feladtuk a harcot, a balaton győzött de még nincs ez lejátszva!
Hamarosan visszatérek és remélem újabb élményekkel gazdagodhatok ennek a nagyszerű víznek a partján és kicsit többet mutat a kegyes arcából is!
Barátságban a halakkal a Magyar Tengeren is!
Fogd meg és engedd vissza Balatonon is Ne csak ahol KÖTELEZNEK RÁ!
Carp Friend Baits Team
Írta: Szalai Gergő
Fotók : Krizsán Ernő