Várpalota S2 – Éljen a nomád élet

Az elmúlt pár hétben nem igazán sikerült part közelbe kerülni, de mikor tudatosult bennem, hogy hosszú hétvége következik, egyből csak az járt a fejembe, hova lehetne menni egy több napos túra erejéig. Sajnos a mivel igen későn eszméltem, így a legtöbb potenciális helyen már csak megmosolyogtak, hiszen hetekkel ezelőtt beteltek a naptárak, így egy egész napos telefonálgatás után egyedül a Várpalotai S2-es tó kecsegtetett némi eséllyel, ott is a 7-es állás volt még szabad, így nem tétováztam tovább, lefoglaltam a maradék helyet.

 

Előző nap próbáltam a tó sajátosságait megtudni, de alapvetően nem sok derült ki az egyébként országos viszonylatban előkelőnek számító 26Ha-os tóról. Annyit biztos lehetett tudni, hogy a tó mélysége átlag 2,6-3 méter közötti és a lapos part oldalán a nádfal 300-350m-re található. Péntek reggeli indulást terveztünk, és 8 órakor már a halőrházban váltottam a 72 órás engedélyt.

Itt némi kérdezősködés után kiderült, hogy hátszél esetén a nádfal, míg szembeszél esetén dobótáv a nyerő távolság. Miután a parton mindent elrendeztünk, felalítottuk a sátrat, helyére kerültek a bóják is melyeket először a parttól 160-170m távolságban egy kicsi platón, 2,2m-es vízbe helyeztünk el.

Etetésnek vegyes magmix és halibut pellet, míg csalinak 20mm redarmy és 20mm monster-fish golyók díszelegtek az előke végén.

Mivel 15-20-cm-es iszap volt a jellemző, így az előkét 30cm körülire kellett növelni, hogy a 170g-os ólom ne húzza be komplett szereléket a sűrűbe. Miután a két szerelék a helyére került, jutott idő a táj fotózására...szerencsére pénteken még alig voltak a tavon, szombatra telt meg igazán a part széle. A nap eseménytelenül telt, a többszöri újrahúzás ellenére sem volt érdeklődő, így estére az egyik szereléket bőségesen túlhúztam a bóján...nagyjából 250m volt a távolság. Ennek meg is lett az eredménye, mert egy 6kg körüli bajszos szájú megkóstolta a redarmy-ananász popup kombót.


6.15 Kg

Ekkor kezdett tudatosulni, hogy sajnos tényleg meg kell húzni a 300m-ert, mert nem lesz igazán élmény dús a túra, a tó közepét horgászva. Szombat hajnalban már mindkét szerelék a nádfal elé, a parttól 300-310m-re lett elhelyezve, ami több szempontból is nehézkes volt. Egyrészt a bérelt csónak nagyon nehéz fém típus volt, evezővel nagyon nehéz volt mozgatni és sajnos motor híján nem volt más lehetőség, mint az etetőhajóval való behúzás. Ez azonban ismét körülményes volt, mert bár igen jó fogyasztású kis csónak a Magic Boat utánzat, de egy behúzás akár 10-15 percig is eltartott...igaz a horgász türelmes....és más opció egyébként sem nagyon volt.


Csónak + Kishajó

Szombat reggel tovább nehezítette az igen erős hátszél a nádfal meghorgászását, hiszen a kishajó igen küzdött a hullámokkal, a csónakkal pedig szinte lehetetlen volt mozogni, így voltak időszakok amikor a parton ücsörögve vártuk a szél lecsendesedését, hogy a szerelék ismét a megfelelő helyre kerüljön.

Ezen a napon már több kapás érkezett, de sajnos összességében 4 hal is lemaradt, köszönhetően annak, hogy igen sok a víz alatti akadó, vascölöp, bedőlt víz alatti fa, és azt a halak ki is használják...a partról erőltetve képtelenség a 300 méterre levő horogra akadt jószágot kiküzdeni.

Szombat estére 2-3 mérlegelt és 4 lemaradt hal volt az eredmény. Szerencsére estére elállt a szél, így már könnyebb volt a megfelelő helyek meghorgászása.

Vasárnapról Hétfőre virradóan azonban elszabadult a pokol.

A redarmy-popup működött kizárólag, így más nem is került terítékre, de ezt a halak fél-1 óránként elhúzták, így aludni se igazán volt idő...a menetrend, a kapás – bevágás – csónakba ugrás – evezés – szákolás – partra evezés – mérlegelés és a hal fotózás utáni visszaengedése volt


14.20 Kg


C and R 14,2kg

ami néha meghiúsult. egy egy akadó jóvoltából, vagy mert nem voltunk elég gyorsak a csónakkal.Érdekes módon a parton több horgásznak szinte kapása sem volt a 3 nap alatt, bár többen próbálták a nádfalat erőltetni...Én ezt a bojli fogósságának tudtam be, hiszen én is próbáltam egyik boton kísérletezve más ízű golyókat, de azok halat nem adtak több órás áztatás után sem. A hétfő reggeli búcsúhal egy épp méretes süllő volt , ami ejtős kapást produkálva lepett meg minket. Mindent összevetve remek három napot töltöttünk az S2-es tavon, így aki teheti látogasson ki és élvezze a halban gazdag és környezetében is szép tavat. Külön említést érdemel még a kulturált tusolás lehetősége, az átlaghoz képest normális mellékhelységek megléte. Én biztos megyek még idén, és szerencsét próbálok a 20+-os halak szákba csábítása végett.

Mindenkinek eredményes horgászatot kívánok !
Barna Miklós

Végezetül pár kép a hétvégéről: