Az idei évben a május elseje péntekre esett, így hosszúhétvége lett. Ezzel felcsigázva magamat rendeltem 3 féle bojlit a szezon első komolyabb pecájához. A 3 íz világot a deep-see-world, bird-food és a kimaradhatatlan red-army alkotta.

A bird-foodot mézzel és körte aromával, a deep-seet kagyló aromával és kagyló kivonattal egészítettem ki és a red-armyt a jól megszokott kevés mennyiségű fokhagyma aromával és fokhagymával ízesítettem a rendszeresen használt betain-CSL-édesítő-aminók és tápanyag kiegészítők mellett.

Ez mellé vettem még galambtápot, ami sokféle magvat tartalmaz. Ezt jól megfőzve kicsit megcukrozva és megsózva kapták bajszos barátaink. Április 30-án délután eljött az indulás ideje. Velem tartott egy régebbi barátom Skach Péter is. Érkezésünkkor meleg, 23 fok fogadott minket enyhe déli széllel. A túra helyszínéül egy sekélyebb részt választottunk, annak ellenére hogy az ívás már lezajlott a tavon pár nappal az érkezésünk előtt és a déli szél se a legjobb oda. A víz mélysége 1.5-1.9 méter között mozgott egy 2.5 méter mély patakmederrel és rengeteg akadóval a víz alatt.

A bóját 120 méterre helyeztük el a meder túlsó tetejébe. Kezdésként 10 kg magot és fél kg bojlit etettünk egy hosszú sávban

A bója mögött egy csendes, akadókkal tűzdelt öböl található, ami jó haltartó hely.

Miután kiértünk a partra, felcsaliztuk a botokat. Peti úgy döntött hogy megpróbálkozik az én bojlimmal csalizni mert annyira megtetszett neki. Így a választása a bird-foodra esett egy szem gyümölcsös pop-up al, valamit a másik botjára egy szendvics szerűen elkészített deep-see került szintén gyümölcsös pop-up al. Én a fűszeres csaliban bíztam ezért egy szem fehér saját készítésű fokhagymás cfb pop-up és egy faragott 24 mm-es red-army, redarmy pasztával került a jobbos botomra. A másikra pedig egy dupla 24 mm-es deep-see, full liveres pordippbe mártogatva.

A botok behúzása mind az árokba történt ugyanis ebben vonul az összes hal. Sokszor horgásztunk már ezelőtt a tetejébe vagy az oldalába, de míg onnan 1-1 kapás volt csak, addig az árokból 10. A bal oldali botom egy fasor mellé lett betéve, ami az árok szélén van és kissé iszapos, míg máshol kopogott az ólom.

Kezdődhetett a tábor felállítása amit hamar megzavart egy ejtős kapás Peti balos botján.

A halakra szinte kivétel nélkül rá kell menni csónakkal mert jelentős mennyiségű faág, bokor és tuskó található a víz alatt, ami még tele is van beszakadt zsinórral.

Gyors szákolás után már a parton is voltunk a hallal együtt.

Kezdésnek nem rossz ez a deep-see szendvicskedvelő.

 A bot ugyanezzel a felállással visszakerült a helyére, de éjjel 11 óráig csak a kisebb 2-5 kg körüli pontyok törték meg a csendet néha-néha, így volt időnk a naplementében gyönyörködni néhány sör, pálinka és jó társaság mellett.

Este 11 óra felé a red-armyra érkezett az első jobb kapásom ami bevágás után rögtön el is akadt. Gyorsan rámentünk csónakkal és pár perc zsinórtépkedés és szabadítás után örömmel észleltem, hogy még rajta van a hal.

Sokat nem váratott a szákolásra, így már a parton is volt az első szebb halam.

Gyors fotózás után mehetett is vissza éltető elemébe, a végszerelék pedig a helyére.

Ismét nem kellett sokat várnom a következő halra ami egy méretéhez képest brutális erővel rendelkező hal volt. Rövid csónakázás után őt is bölcsőbe rakhattuk.

Ő is a red-armyt kedvelte

Majd egy rövid alvás után Petinek is kapása volt a bird-foodra. Ez a hal is megmutatta mire képes és nem kímélve a 3.5 lbs-ás botot vagy 15 percig húzta a csónakot ide-oda de a győztes nem ő volt...

....bár a szabadságát visszanyerte.

A hajnalt megtörő kisebb pontyok után nekem haza kellett mennem kora reggel egy ballagásra. Idő közben azért kíváncsian kérdezgettem mi a helyzet, és délután siettem vissza, hogy ismét horgászhassak.

Miután visszaértem ismét 10 kg mag került etetésre kevés bojlival.

Az idő közben viharosra erősödött déli szél kissé nehezítette a horgászatot és a halak kapókedvén se növelt csak a szokásos 2-5 kg-os átlag táplálkozott.

Estére kíváncsiságból megcserélve a botjaim a bal oldalira raktam a red-armyt és a jobbra a deep-seet.

Sötétedőst követően 10 órakor érkezett az első hal ismét a red-armyra. Jó erőben lévő hal volt és ismét rátekerte magát egy fára. Rövid bíbelődés után ő is kiszabadult és felvehettem vele a kontaktot. 5-6 perces küzdelem után már csónakáztunk kifele a szép hallal.

Szép egészséges hal, mint a többi

A csali visszakerülése után egy órával megérkezett a következő kapás is, ami szintén húzta a csónakot maga után elég rendesen. 10 perc fárasztás után csak csak megadta magát. Sejtettem hogy szép hal lesz, de mikor megláttam már tudtam is.

Gyönyörű tőpontyot sikerült lencsevégre kapni a red-armynak köszönhetően

Örültem a szép fogásnak és egy „tüske” után a szereléket is visszavittem a helyére.

Ismét nem telt el sok idő de a pasztázott red-army megint bizonyította a fogósságát.

Egy gyönyörű hosszú nyurga az akadó mellől az árokból!

Kisebb alvás után a már világosodó gyönyörű hajnali órákban a deep-see volt a nyerő ugyanis rögtön 2 egymást követő kapásunk volt először nekem utána pedig Petinek.

Mind a kettő szép tükörponty volt.

Természetesen ők is visszanyerték szabadságukat a fotózás után.

Napközben ismét kisebb halak törték csak meg a csendet, na meg persze az eső ami órákon át esett.

Délben azért csak megállt és kezdett jobb idő lenni.

Jött egykét szebbecske is azért. És folyton csak bebizonyították hogy a csónakra szükség van.

Peti jobbos botján lévő bird-food ismét evésre kényszerítette a halakat és sikerült akasztani egy szép halat, ami ismét berohant az akadóba. Nagy volt a szerencsénk ugyanis még nem vesztettünk halat ezen a horgászaton és így ezt is sikerült szákba terelni.

Bár fogták már meg előttünk is, de azért szép szája volt.

Az ezt követő északira forduló erős szél, ami úgy véltük hogy meghozza a halat, belecsúsztatott minket egy kapástalan éjszakába.

Hajnalban egy maszatolós kapásra ébredtem ami szintén egy egészséges hal volt.

Szép pocakos tőponty a bölcsőben

Ezután az ébresztő után, bár fájó szívvel de neki kellett hogy álljunk a pakolásnak.

Míg összepakoltunk Petinek sikerült fognia két kisebb halat, és közben összegeztük a horgászat eredményét és igaz hogy a "big one" nem volt most a listán egyikünknek se, de a halak szépsége és sokasága, na meg az amúgy tóparton töltött kellemes hosszúhétvége után abszolút nem bánkódtunk és már tervben van a következő túra is.

Köszönet a jó csalikért Horvát Csabának és az élmény dús horgászatért Petinek.

Írta: Csobán Roland

CFB Team - Barátságban a halakkal