Július közepén ismét lehetőségem volt horgászni a Pápai Tavak birtokán. Sajnos csak 48 órám volt arra, hogy szebbnél szebb halakat fogják. Azonban ami történt, arra a legvadabb álmomban sem gondoltam. Gyönyörű napsütéses idő volt mikor megérkeztem a tó partjára. Tudtam, hogy a hétvégén hevesebb esőzések várhatók és meg fog érkezni a hidegfront is. Miután megérkeztem Gáborral, a tó gazdával váltottunk néhány szót majd nekiálltam kicsomagolni és tábort állítani.

Táborállítás: pipa!

Idő hiányában nem akartam pazarolni az időmet, így az eddigi megszokott helyeket választottam. Három etetést csináltam, melyet a megszokott Red Army alkotta pellet mixszel és főtt kukoricával kiegészítve. Jobbos botomat a szemben lévő sziget jobb oldalára egy sódertörésre tettem le. Erre az etetésre egy szem 24 millis Red Army-t tettem bepasztázva, PVA háló csomaggal. Középső botom a sziget közepére egy bokor alá került. Erre a szerelékre szintén Red Army került, egy szem Sunshine Pinapple pop up-pal kikönnyítve. Balos botom a sziget vonalába került egy keményebb placcra. Itt sem variáltam túl a dolgot, dupla 20as Red Army került az előkére. Mire elhelyeztem mind a három botot már a nap lemenőben volt.

Az egyszerűségre törekedtem

Élesítve…

Megvacsoráztam és nyugovóra tértem, de nem sokáig. Tizenegyet ütött az óra, mikor balos botom jelzője csipogni kezdett. A hal nagyon jó erőben volt, tízperces fárasztás után, már a pontymatracon feküdt mindenevő barátunk. A mérleg mutatója 7,8 kg-nál állt meg. A halat eltettem reggelig, majd gyorsan újra húztam a szereléket, és frissítettem az etetést bízván, hogy nem ez az első hal. 2.00-ig még 3 db kisebb pontyot sikerült fognom, majd egy időre elcsendesedtek jelzőim. Már a nap is kezdett feljönni, mikor a csend újra megtört. Középső botomon lassú komótos kapást észleltem, majd mire kiértem a sátorból, a hal lelopott az dobról több mint 20 méter zsinórt. Ráemeltem a botra és egyből éreztem, hogy igen jó hallal van dolgom. Hosszú, izgalmas fárasztás után másodszorra sikerült megmerítenem a hatalmas pontyot. Remegtem, meg se tudtam szólalni a látványtól. A hal a matrac teljes hosszában elterült. A mérleg 12 kg 35 dkg-ot mutatott, nem hittem a szememnek. Csak álltam a hal fölött és néztem ezt a hihetetlenül egészséges tólakót. Mivel egyedül voltam és nem tudtam magamnak lefényképezni a halat, ezért ezt is elraktam reggelig, és vártam Gábor barátomat. Gyorsan újrahúztam ezt is, és frissítettem az etetést. Mikor ránéztem az órámra a 06:30-ot mutatott. Nincs is szebb látvány, mint egy kávé mellett nézni a felkelő napot. Nem sokkal 7 óra után Gábor hátrajött megnézni, hogy telt az éjszakám.

7,8 kg

Egy a sok közül…

A túra legnagyobbja.

A közös úszás sem maradhatott el…

El sem akartam engedni, úgy megszerettem.

Nappal egy halat sem sikerült szákba terelni, de ez nem is szomorított el az éjszaka után. Este frissítettem a szerelékeket, és reménykedtem, hogy izgalmas éjszakám lesz. Pontban 10.00-kor a jelzőm újra megszólalt és egy újabb halat sikerült szákba terelni, súlya 6 kg volt. Rá nemsokára egy 9 kg-os töves is tiszteletét tette nálam és ezután jött a nagy meglepetés. Éjfél után nem sokkal balos botom jelzője kettőt csippant, majd abba maradt. Pár perc múlva újra megszólalt majd megint abba maradt. Először azt hittem, hogy a birtokon levő vadkacsák úsztak bele a zsinórba. Ám egyszer csak erőt vett magán és eszeveszett erővel indult meg a „bojlitolvaj”. A tó egyik legszebb pontyát, egy gyönyörű spanyol pikkelyest sikerült megszákolni. Szákba tettem a halat, újrahúztam a szereléket, majd visszafeküdtem aludni. Az éjjel még két kisebbet sikerült fognom. Reggel Gáborral a halakat ismét lefényképeztük és visszaengedtük őket éltető elemükbe.

Szépségdíjas bajszos barátom a maga 10,4 kilogrammjával.

Mint egy evező. akkora farokuszonya volt.

A kerek kilences.

Kíméletes visszaengedés.

Reggeli látkép.

Megreggeliztem majd nekiálltam összecsomagolni. Sajnos ez a legrosszabb része a horgászatnak, de már akkor azon gondolkoztam, mikor tudok jönni ismét ennek a csodálatos tónak a partjára. A Red Army ismét megmutatta fogósságát, és bebizonyította, hogy mire képes.

A hely mely a legtöbb halat adta.

Írta: Varga Dávid

Carp Friend Baits Team - Barátságban a halakkal